Egyszer csak...
Na, ezt is előhalásztam valahogyan a süllyesztőből. Ezeréves Logyn novella, elég depressziós hangvételben. Nem javítottam ki, mert és itt egy nyomós oknak kellene szerepelnie, de ez tökmindegy. Egyszer csak egy éjszaka mozdul a fal, beleharsog a szívbe a csönd s a jaj kirepül. Mesajdul a borda, mögötte a bajra szokott dobogás is elül. Némán emelődik a test, csak a fal kiabál. S tudja a szív, a kéz, meg a száj, hogy ez itt a halál, a halál. ( Radnóti Miklós, Egyszer csak részlet.) Minden olyan hirtelen történt, és most hogy vége volt, Loki egyszerű ingben sétált a romos folyósokon. Gyakran megesik, hogy míg Odin hosszú álomba szenderül, hívatlan vendégek jönnek. Most se volt másképp, a sötét tündérek elérkezettnek látták az időt, hogy tiszteletüket tegyék Asgard aranyozott falain belül. Közel járt az éjfél, mikor a vészharangok meg kondultak, és Loki Sigynt hátrahagyva csatába ment. Sokan voltak a ...
